MAGAMRÓL

Mindig is műtárgyak vettek körül. Édesapám fa- és  festőrestaurátorként az Aquincumi Múzeumban illetve a Budapesti Történeti Múzeumban dolgozott. Gyermekként amikor csak lehetett, elkísértem. Legkorábbi emlékem egy faragasztó szaga, amivel Édesapám dolgozott. 

Tanulmányaimat római koros történészként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen majd a Károli Gáspár Református Egyetemen végeztem. Mivel több nézőpontból is meg akartam ismerni a római kort, így jelenleg az ELTE végzős régészhallgatója vagyok. 

Fémekkel közel tíz éve foglalkozom, ehhez a műtárgyvédelmi szakasszisztens képzés adott keretet. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a gyakorlati időmet a Magyar Nemzeti Múzeumban tölthettem, kiváló szakemberek felügyelete alatt. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem iparművészeti restaurátor képzésén veszek részt, mint fém-ötvös restaurátor hallgató.

Nem csak a munkám vagy tanulmányaim során találkozom régészeti korú tárgyakkal: az MTA Numizmatikai Társulatának vezetőségi tagjaként az Antik numizmatikai műhely szervezésében aktív szerepet vállalok.

Érdeklődésem fókuszában leginkább a régészeti korú fémek állnak, ezért rendkívül megtisztelő volt, hogy az indulástól kezdve én tisztíthattam-konzerválhattam a Magyar Nemzeti Múzeum közösségi régészeti programja során bekerülő leleteket. 

Főbb kutatási területem a különböző patina- és anyagvizsgálati módszerek régészeti kutatásban történő használata, ezen belül a halmazleletek szórványból történő detektálása valamint a mezőgazdasági munkák rövid- és hosszútávú hatásai a földben rejtőző műtárgyak állapotára.

Horváth Szulamit Emma